János Vitéz
Orlai Petrics Soma illusztrációt készített Petőfi Sándor – 1844-ben írt – első magyar népmeséjének kikiáltott, a János vitéznek korabeli könyvborítójára.
Nem csak Orlaira, de Vörösmartyra és a kor emberére is hatással volt, bizonyítja ezt az 1000 példányban kinyomtatott, eladott példányszám.
Ez is bizonyíték lehet arra, hogy jelen volt Petőfi életében Orlai, ismerte János vitéz-t, vállalkozott a lován ágaskodó János vitéz megfestésére. Egy volt Orlai és Petőfi gondolata, hiszen a János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, griffmadár, óriások) stb.). A falu és a pusztaság Petőfi által megélt világ, azt elhagyva kezdődik a mese. A főhősökre útjukon nemcsak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutniuk. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak.
A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép számára írta a verset, ezért lesz a népmese a vers mintája.
Orlay illusztrációja a János Vitézhez
Petőfi Sándor és Orlay Petrics Soma művész-barátsága, művészi kapcsolatának kölcsönhatásai 